Térdízületi betegség a szerzők által

térdízületi betegség a szerzők által

Ízületi kopás arthrosis, osteoarthrosis — kiemelten a térdkopás- előfordulása, diagnosztikája és korszerű kezelése Szerző: Dr. Csaba Attila reumatológus. A másodlagos szekunder arthrosisnak ismerjük az okát: pl.

Térdsérülés tünetei és kezelése

Normálisan a csontvéget borító üvegporcot porcsejtek és sejtközti állomány alkotják. Előbbiek a növekedés végeztével már alig osztódnak, feladatuk a porc alapállományának — pl.

A porcnak vérkeringése, beidegzése nincsen, táplálása az ízületi belhártya által termelt ízületi folyadék révén valósul meg, mely kenő-olajozó, súrlódáscsökkentő szereppel bír, illetve a porcfelszínnel közösen teherviselés során lökhárító funkciót is betölt. Arthrosisban megbomlik az alapállomány felépítése és lebontása közti egészséges egyensúly, rövidtávon az előbbi, később azonban visszafordíthatatlanul az utóbbi irányába tolódik.

A megnövekedett nyomás ízületi folyadékot présel a sérülésekbe, további károkat okozva. A terhelés rugalmatlanul az alatta levő csontra tevődik át, így az megvastagszik.

A térdízület kopása: tünetek, kivizsgálás és kezelés

A fokozott terhelés fájdalmat provokál. Előrehaladott esetben az ízülettel határos csontban a terhelő felszínen apró üregek cysták alakulnak ki. Az ízületi peremeken csontnövedék úgynevezett arthrophyták, köznyelvben csontcssőrök, -kinövések, meszesedés keletkezik, hogy tehermentesítse, térdízületi betegség a szerzők által az ilyen formán is deformálódó ízületet.

A fájdalom miatt a beteg kevésbé terheli érintett végtagját, illetve használja ízületét. Ez az ízület mozgásbeszűküléséhez, illetve a környező izomzat sorvadásához, erejének csökkenéséhez vezethet, mely instabillá teszi térdízületi betegség a szerzők által ízületet, tovább károsítva azt. Végstádiumban a porc teljesen elkopik, elpusztul, az ízületet alkotó csontvégek összeérnek, surlódnak, ez nagy fájdalommal járhat.

Térdízületi panaszok kialakulása és kezelése

Az ízületi csontvégek összecsontosodása azonban igen ritkán következik be. Az ízületi kopás általában lassan romló, gyakran hullámzó lefolyású, évekig, évtizedekig tartó, nem visszafordítható folyamat. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a térdarthrosis a negyedik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség nőknél, nyolcadik férfiaknál, összességében pedig aránya megegyezik a — Magyarországon vezető halálokként szereplő — szívbetegségek okozta rokkantságéval, illetve az általa okozott mozgáskorlátozottság révén maga is hajlamosíthat szívbetegségek kialakulására.

A térdízület a legbonyolultabb ízületünk, három rekeszből, részből áll: a térdkalács és a combcsont elülső felszíne között, illetve térdízületi betegség a szerzők által combvégek és a sípcsontvégek között a külső és a belső oldalon. Az ízületi tokot a külső és a belső oldalon egy-egy oldalszalag erősíti, oldalirányban stabilizálva az ízületet, míg a combcsont és sípcsont közt található első és hátsó keresztszalag vagy ferdeszalag az előre-hátrafelé irányuló mozgásokban stabilizál.

térdízületi betegség a szerzők által

Utóbbi két csont közt mindkét ízületi részben az orr- és a fülkagyló porcához hasonlóan egy-egy rugalmas állományú porcsarló meniscus található, melyek alátétként funkcionálnak. Normálisan a térd teljesen kinyújtható, mely az egészséges járáshoz nélkülözhetetlen.

Nehéz mozgás, ízületi + porcbajok ellen 5 természetes segítség

Már néhány fokos mozgásbeszűkülés is látszólagos relatív végtagrövidüléshez, sántításhoz, kompenzáció kapcsán az érintett oldali csípőízület és a gerinc tartási zavarához, másodlagos elváltozások okozta panaszokhoz vezethet.

A hajlítás szinte fokig kivitelezhető, melyet a torlódó izmok, lágyrészek, és az ízület megfeszülése korlátoz. Mind a meniscusok, mind a szalagok sérülése, károsodása az ízületi porc károsodását, kopását fokozza a nagyobb nyomás, illetve az instabilitás miatti túlterhelődés következtében. Akinél az átlagosnál nagyobb mértékű a lábszár kifelé vagy befelé dőlése kétoldali előfordulás esetén előbbit X, utóbbit O — lábnak is hívja a köznyelv a túlzott dőlés oldalán az ízület túlterhelődik, arthrosis alakulhat ki, illetve fordítva, az arthrosis is hajlamosíthat tengelyeltérés kialakulására.

A térdhajlat belső oldalán térdarthrosis során viszonylag gyakran alakul ki a Baker-ciszta, mely az ízületi térrel — gyakran csak a ciszta irányában — közlekedő, lassan növekvő, extrém méret esetén megrepedésre hajlamos és ezzel esetleg mélyvénás thrombosis tüneteit utánzó képlet. Az arthrosis diagnosztikája Leggyakoribb panaszok és az térdízületi betegség a szerzők által fizikális vizsgálat alapján észlelhető tünet a mechanikus jellegű fájdalom: reggelente ízületi merevség, fájdalom, mely használatot, bejáratódást követően csökken, hosszasabb terhelés után pedig ismételten fokozódik.

Az ízület mozgásterjedelme csökkenhet, térd esetében a teljes nyújtás nem kivitelezhető, illetve a hajlítás is beszűkülhet.

Célkitűzés: ezt követően, e közlemény tárgyát képezve, céljuk ambuláns klinikai és radiológiai vizsgálat keretén belül, nemzetközileg elfogadott standard pontrendszerek felhasználásával a betegek panaszainak objektivizálása, és a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságának meghatározása. Módszer: korábbi kérdőíves felmérésük mozgásszervi panaszokkal bíró és felülvizsgálatba beleegyezését adó fős beteganyagot alapul véve megkeresésükre en férfi, nő jelentek meg klinikai felülvizsgálatra. Az anamnézis, az antropometriai paraméterek és a mozgásszervi státus felmérésen túlmenően a térdízületre vonatkozóan a szerzők meghatározták a knee society score-t, a vizuális analóg fájdalomskála értékét, a kétirányú térdröntgenfelvételeken az ízületi rés szélességét mérték, Kellgren—Lawrence szerinti radiológiai kiértékelést végeztek, majd ennek kritériumrendszerét figyelembe véve meghatározták a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságát. Eredmények: a fent említett főnél esetben volt radiológiai kiértékelés lehetséges. Ezt követően a negatív és az arthrosis által érintett betegek funkcionális paramétereit hasonlították össze.

Az ízület elformátlanodik deformálódik a meszes felrakódások miatt, a tok, szalagok nyúlása, a meniscusok károsodása következtében pedig lazává, lötyögőssé válhat. A fájdalom okozta akaratlan és tudatos kímélet miatt az ízületet mozgató, egyben stabilizáló izmok sorvadnak térd esetében a combizomzatmely még instabilabbá teszi az ízületet.

Jellegzetes tünet a tapintható, durvább esetben hallható dörzsölődés az ízület felett annak mozgatása során krepitáció. Amennyiben ízületi gyulladás is fellép, térdízületi betegség a szerzők által fájdalom, duzzanat, melegség is társul az előbbi panaszokhoz.

Az arthrosis megállapításához szükséges és elégséges képalkotó radiológiai vizsgálat a röntgen, mely a betegség meglétét, kiterjedését, súlyossági fokát mutatja ízületi rés szűkülete, egyenetlen ízületi rés, széli meszesedések osteophytáka porc alatti csontállomány tömörebbé válása, esetleg benne apró üregekkel degenerációs cisztákvagy a csont beroppanásával.

Csípő- térdarthrosis gyanújakor mindig álló helyzetű, lehetőleg mindkét oldalt összehasonlító, kétirányú felvétel készítése indokolt. A röntgenkép eltéréseinek és a beteg panaszainak súlyossága gyakran csak lazább összefüggést mutat. Ultrahang, esetleg MR vizsgálat a környező lágyrészek érintettsége szalagok, meniscus sérülés, Baker-ciszta gyanúgyulladás esetén lehet indokolt, utóbbi esetében az ízületi folyadék injectiós tűvel leszívható, laborvizsgálatra küldhető.

Tippek a térdfájás megelőzésére Térdsérülések Elsősorban a térd hirtelen megcsavarodása okozhat térdfájást, amit egy sportbaleset vagy akár egy-egy rossz mozdulat illetve kisebb behatás is előidézhet. Szalagsérülés: A csavaró mozdulat, rándulás vagy ficam hatására sérülhetnek, megnyúlhatnak a térdízületet alkotó szalagok. A szalagok szerepe, hogy az ízületek stabilitását fokozzák, az izmokat az ízületekhez rögzítsék. Ezek megnyúlásakor vagy súlyosabb esetben szakadásakor térdfájdalom jelentkezik, emellett a térdízület stabilitása megszűnik, a beteg járása bizonytalanná válik.

Vérből, vízeletből rutinszerűen mérhető vizsgálat, mely az arthrosis tényét, súlyosságát bizonyítaná, még nem elérhető, kutatások folynak ez irányban.

Az arthrosis terápiája Megelőzésre kell törekedni!

Térdszalag-sérülések

Az öröklött hajlam, a nem, a kor nem befolyásolható, de az életmódunk és a környezeti hatások legalább részben módosíthatóak. Javasolt a fokozatosság elvét betartva rendszeres, nem túlerőltető testmozgás, sport pl. A betegséget meggyógyító oki terápiával még nem rendelkezünk, térdízületi betegség a szerzők által lefolyást lassító, illetve a tüneteket csökkentő kezelések ismertek. Főként ha fiatalabbakat érint, fontos a másodlagos okokra gondolni, azokat feltérképezni, lehetőség szerint kezelni.

Primer esetben a kezelés alapvetően háromféle lehet: nem gyógyszeres, gyógyszeres és sebészi, melyeket gyakran kombinálunk. Nem gyógyszeres kezelés a megelőzésben említetteket is beleértve a fizioterápia, melynek legfontosabb degeneratív ízületi betegségek ár a gyógytorna comb izomerősítés, mozgásbeszűkülés esetén az ízület kimozgatása, aerob kapacitás javítása, térd ízületkímélő mozgáskultúra elsajátításaemellett elektromos kezelések diadynamic, TENS, interferencia, rövidhullámultrahang, lágylézer,  magnetoterápia, pakolások paraffin, iszap, kénes pakolás, gyulladás esetén óvatos jegelés, hűtés, éjjelre antiflogisztikus pakoláslábra, bokára rögzíthető fekve húzató készülék.

A térdízület kopása: tünetek, kivizsgálás és kezelés

Különböző értágító, izomlazító bedörzsölők, capsaicin tartalmú kenőcs, termálvizes gyógyfürdőkúra vehetők igénybe, amennyiben gyulladás nem áll fenn.

A fizioterápiás kezelések kombinált formában a leghatékonyabbak. Az akupunktúra csak a kezelés idejére csökkenti térdízületi betegség a szerzők által fájdalmat. Segédeszközök: tengelyeltérés esetén sarokékkel korrekció, a térdkalácsot befelé húzó ragasztótapasz tapeha annak túlzott kifelé állása az ok, támbottal tehermentesítés a nem beteg oldalon használva aztnagyobb igénybevétel, instabilitás esetén térdrögzítő brace használata.

Súlyosabb esetben szóbajön az ízület röntgenbesugárzása a kezeléssorozat néhány alkalommal ismételhető az életbenilletve kísérő gyulladás esetén radioaktív izotóp ízületbe fecskendezése radiosynoviorthesis.

Beadásukban járatos szakorvos adhatja be. Egyre több ilyen készítmény létezik, hivatalosan orvostechnikai eszköznek minősül, így nem receptköteles.

térdízületi betegség a szerzők által

Jellemzően injectióból áll egy kúra, de megjelentek az egyszúrásos készítmények, melyek közül a kisebb térfogatúakat ml jobban tolerálják a betegek.

Feltehetően a nagyobb molekulasúly jobb hatásfokot jelent 2,6 MDa. Tablettás változatuk térdízületi betegség a szerzők által megjelent már. A fokozódó fájdalom sorrendjében alkalmazható fájdalomcsillapítók melyek indokolt esetben kombinálhatóak, de nem egy hatóanyagcsoporton belül : Egyszerű fájalomcsillapítók: paracetamol, a receptköteles metamizol hatóanyagú gyógyszerek.

Nem-szteroid gyulladáscsökkentők ezek gyulladást is csökkentenek, és kenőcs, illetve tapasz formában is léteznek : számos hatóanyag létezik pl.

Az eddig felsorolt gyógyszerek tartós szedése — a melllékhatásaik kockázata miatt — nem javasolt.

térdízületi betegség a szerzők által

Enyhén kábító hatású hatóanyagok opiátok a tramadol, codein, melyek időseknél néha szédülést, kábultságot, zavartságot okoznak. Erősebb fajtáik pl.

Irodalom 1 Alapszabályok A betegnek már a kórkép korai szakaszában meg kell tanítani az önkezelést: az ízületi porcnak terhelésre van szüksége a megfelelő működéshez. A fájdalomra paracetamolt kell szedni. A gyulladáscsökkentő analgeticumokat NSAID takarékosan és kúraszerűen kell alkalmazni, hogy elkerüljük a mellékhatásokat. Hasznosak a helyi készítmények és a glucosamin.

Erősebb gyulladáscsökkentők a szteroidok, injectiós változatuk évente néhány alkalommal ízületbe is adható, a gyulladást jól, a fájdalmat maximum néhány napig, hétig mérséklik. Tudományosan igazolásra váró, nagy várakozással kísért eljárás a saját vér levételét, majd lecentrifugálását követően vérlemezke gazdag vérplazma ízületbe injectiózása PRPmelytől a porc regenerálódását, a káros folyamat lassulását várják.

Műtéti megoldások: Megelőzés része a sérülések korrekt ellátása ízületbe hatoló töréseknél eredeti állapotra való törekvés lépcsőképződés korrigálása, nagyobb csontos porcdarabok visszarögzítésemeniscus szakadások lehetőség szerinti visszavarrása, vagy kimetszése, szakadt keresztszalagok, oldalszalagok pótlása, tartós gyulladás esetén az ízületi belhártya részleges eltávolítása, fertőzés esetén fertőtlenítőszeres átmosás és tenyésztés alapján intravénás antibioticum adása, kóros tengelyállás esetén a csontokból ék kivágásával annak korrekciója, combcsontra feszülő vagy oldalra kihelyezett térdkalács esetén megfelelő műtétek.

Porckopás enyhébb eseteiben ízületi tükrözés során arthroscopiaaz ízület átmosása a felrostozódott porc leborotválása shaversúlyosabb esetben a porchiányos terület felfúrása történik, melyek a gyengébb minőségű, rugalmas rostos porc képződését serkentheti. Körülírt porchiány esetén a nem terhelő ízfelszínről ép porccal borított csonthenger vétele, hiányos területre beültetése Hangody plasztika.

Nagyméretű, panaszt okozó Baker-ciszta műtétileg időlegesen kiirtható.

A térdfájás lehetséges leggyakoribb okai

Súlyos panaszok és röntgeneltérések esetén protézisbeültetés szükséges, mely térd esetében érintheti csak a belső vagy a külső sípcsont-combvég közti rekeszt szánkóprothesisha csak az a rész károsodott az ízületben. Továbbá az egész ízületet totál endoprotetizációmely járhat a hátsó keresztszalag megtartásával, illetve annak eltávolításával, térdnél cementes rögzítéssel, súlyos esetben csuklós, zsanéros prothesis használatával.

A beültetés előtt az esetleges fertőző gócok felkutatása, kikezelése szükséges. A mai prothesisek kihordási ideje év, elhasználódás esetén cserélhetőek, MR-ezhető titánötvözetből készülnek.

Nagyobbfokú csontritkulás, elhízás, túl laza vagy éppen mozgásában jelentősen beszűkült ízület, erősen sorvadt comb izomzat a műtétet ellenjavallhatja, annak eredményét rontja. Kutatások folynak porc őssejtek tenyésztésével, károsodott ízfelszínre átültetésével kapcsolatban, illetve célzott terápiás molekulákkal, mely a káros irányú folyamatot szabályzó sejteket vagy molekulákat gátolná, az átütő eredmények még váratnak magukra.

Az arthrosis kialakulásában szerepet játszó gének feltérképezése is zajlik, mely a távoli jövőben felveti esetleges génterápiás beavatkozások lehetőségét.

Fontos információk